DMRV Zrt - belső visszaélés-bejelentő rendszer

DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság – Panaszvonal

Ön a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság belső visszaélés-bejelentési rendszerének bejelentések fogadására kialakított oldalán van. (A belső visszaélés-bejelentési rendszerre a továbbiakban „Panaszkezelő Rendszer”, a bejelentések fogadására kialakított felületre, csatornára pedig „Panaszvonal” néven fogunk hivatkozni, a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaságot pedig „DMRV” vagy „Társaság” néven fogjuk említeni.)

A Panaszkezelő Rendszert és a Panaszvonalat a Társaság megbízásából a Corporate Security Kft., a Társaság külső, független, pártatlan partnere (a továbbiakban: „Partner”) működteti a Társaság szabályzatainak és a 2023. évi XXV. törvénynek (továbbiakban: „Jogszabály”) megfelelően. A Panaszkezelő Rendszer működtetésébe beleértendő e honlap és az ezen megadott csatornák (Panaszvonal) kialakítása, fenntartása; a Panaszvonalon keresztül érkező bejelentések fogadása, valamint a bejelentések kivizsgálása (amennyiben ez indokolt/szükséges), javaslattétel a szükséges intézkedésekre (amennyiben ez indokolt/szükséges) és a bejelentő tájékoztatása.

A Társaság és a Partner között a Panaszkezelő Rendszerre vonatkozó szerződésen túl nincsen és az elmúlt öt évben nem volt semminemű szerződéses jogviszony.

A Panaszkezelő Rendszeren keresztül jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Társaság szokásos működése kapcsán felmerült ÜGYFÉLpanaszok (fogyasztóvédelmi panaszok) bejelentésére NEM ez a Panaszvonal szolgál. Ha Ön a Társaság ügyfele, és ilyen minőségében kíván fogyasztóvédelmi bejelentést, panaszt tenni, kérjük, azt a Társaság Ügyfélszolgálatán keresztül tegye meg, az alábbi módok, elérhetőségek egyikén:

Szóban előterjesztett ügyfélpanasz esetén:

  • A személyesen előterjesztett szóbeli panasz előterjeszthető a Társaság bármely ügyfélszolgálatán:
    • 2660 Balassagyarmat, Rákóczi utca 134.
    • 2100 Gödöllő, Sík Sándor utca 7.
    • 2000 Szentendre, Kalászi utca 2.
    • 2600 Vác, Derecske utca 4/A.
  • A Társaság ügyfélszolgálati irodái hétfőn 08:00-20:00 óra között, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 8:00-13:00 óra között fogadják az ügyfeleket.

Telefonon előterjesztett szóbeli ügyfélpanasz esetén:

  • A Társaság az ügyfelek hívásait (köztük panaszait) a +36 27 999-688 és a +36 80 224-488 telefonszámon fogadja, hétfőn 08:00-20:00 óra között, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 8:00-14:00 óra között.

Írásban előterjesztett panasz esetén:

  • Az ügyfél az írásbeli panaszát az alábbi módokon és elérhetőségeken küldheti meg:
    • személyesen vagy más által átadott irat útján
    • postai úton: 2601 Vác, Pf.: 96.
    • telefaxon: +36 27-511-948
    • elektronikus levélben: ugyfelszolgalat@dmrvzrt.hu.

Etikai nem-megfelelések, vagy integritássértő esetek és az ezekre utaló gyanú bejelentésére (a szabályozási nem megfelelőségtől a korrupcióig és visszaélésig), valamint az ezekhez kapcsolódó kérdések beküldésére a Társaság Bejelentővonalán is van lehetősége – ilyenkor a bejelentéseket a Társaság független Megfelelési tanácsadója fogadja, vizsgálja ki, kezeli. A Bejelentővonalon bejelentés tehető:

  • egy űrlap kitöltésével a www.bejelentovonal.com oldalon (később olvasható; az így küldött bejelentések naponta kerülnek áttekintésre),
  • a +36 20 380-4068 telefonszámon (üzenetrögzítős telefon, az itteni bejelentések naponta kerülnek visszahallgatásra),
  • postai úton a DMRV Zrt. 2601 Vác, Pf. 96 címre küldött, a borítékon „Megfelelési tanácsadó számára, s.k. felbontásra” jelzéssel ellátott levélben (az ilyen levelek felbontás nélkül, a hónap első hétfőjén kerülnek továbbításra a Társaság külső, független megfelelési tanácsadójához),
  • a Társaság székhelyén elhelyezett „Megfelelési postaládába” juttatott bejelentéssel (a kulcsra zárt „Megfelelési postaládát” kizárólag a Társaság külső, független megfelelési tanácsadója kezeli, nyitja ki minden hónap első hétfőjén),
  • személyesen a Társaság külső, független Megfelelési tanácsadójának tett bejelentéssel, a megfelelési tanácsadónak a Társaság Intranet felületén meghirdetett (előzetes bejelentkezés nélkül igénybe vehető) helyszíni fogadóórája alatt.

A Bejelentővonal névvel vagy név nélkül egyaránt használható.

A Panaszkezelő Rendszeren, Panaszvonalon keresztül bejelentést tehet

  • a) a Társaság által foglalkoztatott,
  • b) az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és
  • c) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
  • d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll,
  • e) a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
  • f) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
  • g) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
  • h) a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
  • i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.

A Panaszvonalon keresztül különösen az alábbi témakörökben lehet bejelentést tenni:

  • belső visszaélés,
  • külső visszaélés,
  • vesztegetés, korrupció és visszajuttatások,
  • összeférhetetlenség,
  • bennfentes kereskedés vagy bizalmas információ kiszivárogtatása,
  • versenytörvény és trösztellenes törvény megsértése,
  • a szellemi tulajdonjog megsértése és a szellemi tulajdon engedély nélküli nyilvánosságra hozatala,
  • a társasági eszközök eltulajdonítása vagy helytelen használata,
  • szervezeti integritást sértő esemény, cselekedet,
  • belső szabályozási hiányosság, nem-megfelelés,
  • pénzügyi és számviteli nem megfelelések, problémák,
  • környezetvédelmi, munkaegészségügyi és munkabiztonsági irányelvek megsértése,
  • fizikai biztonsági kockázatok,
  • hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás,
  • emberi jogok megsértése,
  • információ technológiai biztonsági veszélyek,
  • a Társaság Etikai és Üzleti Magatartási Kódexében leírt elvárások megsértése (nem megfelelő magatartás, cselekedet, etikai meg-nemfelelés),
  • munkavállalókkal, tisztségviselőkkel, partnerekkel, felhasználókkal kapcsolatos helytelen társasági magatartás,
  • törvények vagy társasági irányelvek bármely egyéb irányú megsértése.

A bejelentéseket Ön írásban vagy szóban teheti meg.

A bejelentésre több módon van lehetősége:

  • egy űrlap kitöltésével a www.whistleblowing-dmrv.hu  oldalon (azaz ezen a honlapon, a később olvasható módon),
  • a +36 30 587-0616 telefonszámon (üzenetrögzítős telefon, „beszélgetésre” nincsen lehetősége) jelezve a személyes találkozási kérést a Partner visszahívja Önt és megbeszélik a személyes bejelentés idejét, helyét.

Azonosítás

A Panaszkezelő Rendszer „névvel” vagy „név nélkül” egyaránt használható, azonban felhívjuk a figyelmét, hogy a Jogszabály szerint a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

  • a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, vagy
  • a bejelentést nem a korábban („A Panaszkezelő Rendszeren bejelentést tehet” pontnál) felsorolt személy, szervezet (a jogszabály szövege szerint: „erre jogosult személy”) tette meg, vagy
  • a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve ha
  • a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Megemlítjük, hogy a Társaság törekszik a jogszabályi elvárásokon túl is biztosítani, támogatni a bejelentés vizsgálatát (azaz olyan esetekben is, amikor ez nem lenne kötelező), de az erre vonatkozó döntés minden esetben a bejelentés tartalmától és körülményeitől függ.

A jogszabályi kereteken túl kérjük, gondoljon arra is, hogy az elérhetőségi információk abban is segítenek, hogy a Partner kapcsolatba léphessen Önnel, ha kérdés merül fel bejelentésével kapcsolatban, illetve ha megadja elérhetőségét, a Partner értesíteni tudja Önt a vizsgálat eredményéről; illetve ha kérdést tesz fel, a választ akkor tudjuk elküldeni Önnek, ha megadja legalább egy elérhetőségét.

Bejelentővonal – bejelentés tétele

  • Dobja a fájlt ide, vagy
    Max. file size: 100 MB.

    • Kérjük, adja meg adatait és elérhetőségeit. (Ha bizonytalan benne, megadja-e az adatait és elérhetőségeit, döntés előtt javasoljuk, olvassa el az „Azonosítás” pontban leírt magyarázatot.)

    • Eljárási szabályok

      A bejelentések kezelését a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény szabályozza. A Társaság részletes belső eljárásrendje a ”Belső visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazásának eljárásrendje” szabályzatban meghatározott, amely kivonata ezen a honlapon olvasható

      A Partner a Panaszkezelő Rendszeren tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást nyújt a Jogszabály szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról (amely szabályok egyébként elérhetőek ezen honlapon keresztül is).

      A Partner a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett a Partner meghosszabbíthatja, egyben a bejelentőt tájékoztatva a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításáról. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

      A bejelentés kivizsgálása során a Partner kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

      A Partner a bejelentés kivizsgálása során értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és javaslatot tesz a Társaság számára azon intézkedésekre, amelyek alkalmasak a Panaszkezelő Rendszeren bejelentett jogellenes cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés orvoslására (az intézkedések tételére a Társaságnak van lehetősége és felelőssége).

      Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor a Partner tájékoztatása alapján a Társaság intézkedik a feljelentés megtételéről.

      A Panaszkezelő Rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a Partner mindezekről a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

      A Panaszkezelő Rendszer úgy lett kialakítva, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják, osztják meg.

      A bejelentésben érintett személy a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatva lesz a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítva lesz, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

      A bejelentő adatainak kezelésére és védelmére vonatkozó leírás „A Társaság belső visszaélés-bejelentési rendszerének adatkezelési tájékoztatója” dokumentumban olvasható, amely elérhető ITT.

      A Panaszkezelő Rendszer keretei között
      • a) a bejelentőnek,
      • b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és
      • c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,

      a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők és ezért csak így lesznek kezelve, a Partner számára továbbítva; az említett tevékenységekhez nem szükséges személyes adatok pedig haladéktalanul törlésre fognak kerülni.

      A panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

      Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

      • ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni; és/vagy
      • alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

      Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

      A Panaszkezelő Rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

    • Az Adatkezelési tájékoztató ITT olvasható.

    • A bejelentők védelme

      Tájékoztatjuk, hogy a Jogszabály szerint minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés (továbbiakban: „Hátrányos Intézkedés” ),

      • amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
      • amelyet a bejelentő és a Társaság közötti, korábban említett jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,

      jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

      A Jogszabály szerint Hátrányos Intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen

      • a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
      • a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
      • a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
      • a képzés megtagadása,
      • a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
      • a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
      • a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
      • hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
      • a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
      • egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
      • a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
      • az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
      • az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
      • az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
      • az engedély visszavonása.

      Lényeges:

      a Jogszabály alapján a Hátrányos Intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja –

      • vélelmezni kell, hogy a Hátrányos Intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
      • Hátrányos Intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a Hátrányos Intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

      Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott Hátrányos Intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

      Ha a Hátrányos Intézkedést az előző bekezdésben említett jogalany sérelmére hozzák meg, a Hátrányos Intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a jogalany a bejelentővel fennálló, előző bekezdés szerinti kapcsolatát, valamint a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja, akkor a kettővel korábbi („Lényeges:…”) kezdetű bekezdés alkalmazandó.

      A Jogszabály rendelkezése alapján

      • a bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához,
      • a bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
      • a bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
      • a bejelentő az előző három bekezdésre valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

      A Jogszabály hangsúlyozza, hogy

      • az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.
      • az előző bekezdésben meghatározott keretek között a bejelentő számára tájékoztatást és tanácsadást kell nyújtani a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, e törvény szerinti szabályokról, a bejelentők e törvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről.

      A Jogszabály tartalmazza, hogy hatósági vagy bírósági eljárás során „A bejelentők védelme” fejezetben említett jogokat korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra, szerződésre, szabályzatra jogszerűen hivatkozni nem lehet.

      Bejelentések nyilvántartása

      A bejelentésekről a Partner nyilvántartást vezet (amely a lezárt ügyek esetében 60 napot követően személyes adatokat nem tartalmaz).

      A Társaság vezetésének és Felügyelő Bizottságának tájékoztatása

      A bejelentésekről és a kapcsolódó vizsgálat eredményéről, valamint a kapcsolódó intézkedésről a Partner évente legalább egy alkalommal (személyes adatokat NEM tartalmazó) összefoglaló tájékoztatást ad a Társaság vezetése és Felügyelő Bizottsága számára.

    • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.